M. Skolasztika nővér

Területi vezetőség

Megújult területi vezetőség a Szent Családról Nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek erdélyi közösségének élén

2019 szeptemberében a németországi anyaház elöljárója M. Jakobe Schmid nővér, általános főnöknő vezetésével és helyettesének M. Melanie Gollwitzer nővér jelenlétében változtatásokat eszközöltek a területi vezetőség összetételében. A kinevezések értelmében, a korábban területi elöljáró helyettes tisztséget betöltő András M. Kinga nővér 2019. október 16-tól átveszi Korodi M. Antonetta nővértől a területi elöljáró feladatkörét. A vezetőségben korábban is ökonómusi tisztséget betöltő Török M. Tarzicia nővér ezen feladatkörét megtartva, területi elöljáró helyettes is lesz. Új tagként Tóth M. Leonetta nővért nevezték ki, aki a tanácsosi feladatkört látja el a testületben.

M. Tarzicia nővér     M. Kinga nővér     M. Leonetta nővér

Pályázat 2019

Ezúttal köszönetet mondunk a Székelyudvarhely Városi Önkormányzat Hivatalának, hogy egy hónapon át anyagi támogatásukkal 50 gyermek étkeztetését biztosították a "Szociális szolgáltatás anyagi gondokkal és nehéz helyzetben levő gyerekeknek és családoknak" című projekt keretében. 

ISTEN FIZESSE TÁMOGATÁSUKAT! 

M. Lúcia nővér rövid életrajza

M. Lúcia nővér, civil neve Márton Anna, 1919. április 20-án született Homoródremetén. Ötön voltak testvérek, édesapja a faluban tanító volt, nagy tiszteletnek örvendett, de korai halála után az öt gyermek nevelése az édesanyjára nehezedett. A Mallersdorfi nővérekkel már fiatalon kapcsolatba került, mivel Nagyszebenbe került kisiskolásként, majd ugyanitt folytatta a tanulmányait, és 1939-ben elvégezte a tanítóképzőt.

1939. augusztus 2-án öltötte magára a szerzetesi ruhát, és megkapta Lúcia nevet. 1942. augusztus 25-én tette le az első fogadalmat.

1940 és ’42 között Hátszegen működött tanítónőként, 1942 és ’46 között a brassói iskolánkban, majd 1946-tól 1949-ig a szerzetesrendek feloszlatásáig Marosvásárhelyen tanított, és közben elvégezte a betegápolói iskolát is.

1950-től hazakerül a szülői házba, ahol 25 éven keresztül gondozta idős, beteg édesanyját.

A szülőfalujában a gyerekek számára ő volt a hitoktató, a falu számára is imaórákat tartott évek hosszú során át, pap hiányában. Ugyanakkor a faluból az emberek bármilyen betegséggel, betegápolással kapcsolatos gondjaikkal is hozzá fordultak.

Egyszerűségében, krisztusi módon volt gazdag. Mindig volt, amit megosztania a hozzá betérőkkel, kinek-kinek szüksége szerint. Az utazónak, a látogatónak mindig jutott a mindennapi kenyérből, a vigaszra szomjazónak nem kellett csalódottan távoznia. Tette mindezt szerényen, magára csak eszközként tekintve a Teremtő és embertársai szolgálatában.
2006-ban költözött be Homoródremetéről a székelyudvarhelyi zárdába, ahol szívesen fogadott látogatókat, mindenkihez volt kedves szava, és sokat imádkozott.

Hálát adunk a Teremtőnek minden vele való találkozásért, bátorító szavaiért, imáiért, mellyel mellettünk állt. 

Október 6-án hunyt el a szentmise ideje alatt. Temetése 2019. október 8-án, kedden,  lesz a székelyudvarhelyi Szent Miklós templomból.

M. Lúcia nővér

Pályázat 2019

A Nardini Napköziotthon Alapítvány Vezetősége
 hálás köszönetét fejezi ki Székelyudvarhely Önkormányzatának
„A természet és a hagyomány őrzése”  – nyári tábor iskolába készülő gyerekeknek  projekt megvalósítására nyújtott támogatásáért.

Meghívó lányoknak

Lúcia nővér centenáriuma

Lúcia nővérünk április 20-án töltötte be 100. életévét. Húsvéthétfőn vele együtt ünnepeltünk. A születésnapi ünnepségen elhangzott beszéd: 

Nomen est omen! A név maga az ember!

Igen, ez Lúcia nővérről mindenképp elmondható, hiszen nemcsak nevében hordozza a fényt, hanem teljes lényével és örömmel sugározza szét azt környezetében. És tette ezt egy életen át, egy kis homoródmenti faluból indulva a nagyvilágba, két csodás pályát is követve, a gyereknevelést és a beteggondozást, majd szülőfalujában, amikor az eltévelyedett társadalom azt hitte, hogy az isteni szeretet forrása nélkül is lehet jövőt építeni. Ő viszont akkor is, a legnehezebb körülmények között is megtalálta az utat, hogy hiteles jelenlétével és reményt adó szavával embertársai mellett álljon és erősítse őket. Egyszerűségében, krisztusi módon volt gazdag. Mindig volt, amit megosztania a hozzá betérőkkel, kinek-kinek szüksége szerint. Az utazónak, a látogatónak mindig jutott a mindennapi kenyérből, a vigaszra szomjazónak nem kellett csalódottan távoznia. Tette mindezt szerényen, magára csak eszközként tekintve a Teremtő és embertársai szolgálatában.

Az idő az ő igazát bizonyította, hiszen a politikai rendszer, mely megvetette az ő értékrendjét, őt és rendtársait kiközösítette, már rég csak történelem, de Lúcia nővér most is itt van közöttünk, ismét itt lehet a számára oly fontos közösségben, és még mindig töretlen benne a képesség, hogy a hitből fakadó szeretetével nap mint nap megajándékozzon minket nővértársait, és mindazokat, akik keresik társaságát.

Élete és jelenléte egy fajta bölcsesség könyve lehet számunkra, csak bele kell lapoznunk és létünk minden fontos alapkövéhez találunk benne eligazítást, tanítást.

Hálát adunk a Teremtőnek minden vele való találkozásért, bátorító szavaiért, imáiért, mellyel mellettünk áll és azon reményünket helyezzük most az Úr elé, hogy derűs jelenlétének ajándékából még sokáig részesülünk.

Isten éltesse Lúcia nővér!

M. Pongrácia nővér

Pályázat 2018

Ezúttal köszönetet mondunk a Székelyudvarhely Városi Önkormányzat Hivatalának, hogy egy hónapon át anyagi támogatásukkal 50 gyermek étkeztetését biztosították a "Szociális szolgáltatás anyagi gondokkal és nehéz helyzetben levő gyerekeknek és családoknak" című projekt keretében. 

ISTEN FIZESSE TÁMOGATÁSUKAT! 

Ideiglenes fogadalomtétel Székelyudvarhelyen

 2018. október 13-án, Klarissza nővér ünnepélyes szentmise keretében tette le első fogadalmát, amelyet dr. Jakubinyi György a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke mutatott be, Ft. Gottfried Dachauer szuperior úr és több erdélyi  pap koncelebrálásával. A fogadalmat M. Jakobe Schmid általános főnöknő kezébe tette le Klarissza nővér. Két évre elkötelezte magát a Mallersdorfi Nővérek Közösségében, hogy megtartja a szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalmát, és a szeretet cselekedetei által hirdeti az evangéliumot a szegényeknek, és hátrányos helyzetűeknek.

    Az erdélyi nővérközösségünk összegyűlt az ünnepre és együtt örültünk, kérve a jó Isten áldását Klarissza nővér és közösségünk életére.

      Klarissza nővér hivatásáról így nyilatkozik:

„A hivatásom egy folyamatosan érlelődő gyümölcs, amely az Atya napjától és a  szentségek  vizétől , a Lélek leheletétől növekszik. Gyerekkoromtól kezdve fokozatosan készített fel engem az Úr erre az életre. A Szentségek felvétele, a családom nevelése, a hittanórák és a szentmisék által mindig is éreztem egy erős vágyat arra, hogy valami többet, szebbet és maradandóbbat kell alkotnom. Ez vezetett a művészetek fele is. Az álltalános iskola után művészeti liceumban tanultam utána pedig ezt az egyetemen folytattam. Az egyetemi évek alatt született meg bennem a döntés a szerzetesi élet fele és amint végeztem, még azon a nyáron 2015. augusztus 25-én be is léptem a közösségbe. A jelöltség és posztulátus elteltével 2016. október 2-án a beöltözéssel kezdődött el a noviciátusom. 

A szerzetesi hivatás számomra ráhagyatkozást, szegénységet és állandó figyelmet jelent.
Ráhagyatkozom az Úrra és a közösségemre, mert hiszem, hogy a közösség szüksége és az elöljáróim akarata által Isten terve valósul meg az én életemben. A szegénység az életemben az által nyilvánul meg, hogy nem ragaszkodok helyekhez, emberekhez és dolgokhoz, hanem mindig elfogadom azt, amit kapok. Az Istennek szentelt életemben elengedhetetlen, hogy éberen figyeljek az imában, hogy az idők jelei és a bennem feljövő vágyak által észrevehessem, hogy hová küld az Úr, hogy hol van szükség az én jelenlétemre és munkámra.”

Meghívó lányoknak

Új területi vezetőség közösségünkben

Az erdélyi nővérek gyűlése, M. Jakobe Schmid általános elöljáró 

és az általános helyettese M. Melanie Golwitzer társaságában.

   A kongregáció vezetősége 2018 februárjában új területi vezetőséget nevezett ki. 

A szabályzat értelmében minden nővér benyújtotta erre irányuló javaslatát. Az általános tanács megbeszélte a javaslatokat és kinevezte Korodi M. Antonetta nővért területi elöljárónak. András M. Kinga nővér lett az új területi elöljáró helyettes, Török M. Tarziciát pedig területi-tanácsosnővé és gazdasági felelőssé nevezték ki. Eszerint az új területi vezetőség kizárólag olyan nővérekből tevődik össze, akik itt születtek, és a rend működésének 1990-es újbóli elindítása után váltak a közösség tagjaivá. 

Isten áldását kérjük a közösségért tett szolgálatukra!

               M. Melanie, M. Tarzicia, M. Antonetta,

                       M .Kinga és M. Jakobe nővérek

                                                          

                           
                   

Elhunyt Máthé Berta, M. Nikoletta nővér

        Máthé Berta, M. Nikoletta nővér, 2018. január 18-án visszaadta lelkét Teremtőjének, Akinek felajánlotta egész életét. 

Nikoletta nővér 1920 október 22-én született Zetelakán a család ötödik gyermekeként, ugyanakkor szülei nagy örömére ő volt az első lány a családban. 

1936-ban 16 évesen jelentkezett Hátszegen jelöltnek közösségünkbe, ahonnan Brassóba kerül. Mindenhol lelkiismeretesen végezte a rábízott munkát, nagy segítségére volt a nővéreknek a konyhán, kertben, mosodában. 

1939-ben Kolozsvárra kerül, ahol beöltöztették. Itt lehetősége nyílt a továbbtanulásra, betegápoló nővér lett. 

1942. augusztus 30-án tette le az ideiglenes fogadalmat. Ezután jöttek a nehéz háborús évek, telve bizonytalansággal. 1945-ben néhány nővértársával együtt áthelyezték a kolozsvári kórházból a marosvásárhelyi klinikára. Ekkor még együtt volt a nővérközösség. 1948. augusztus 12-én letette Nikoletta nővér az örökfogadalmat, ezután jött a nyugtalan, bizonytalan időszak. 1949-ben ő is átélte a szerzetesi közösség feloszlatását a kommunista rezsim hatalomra jutásával. Annak ellenére, hogy már nem hordhatták a szerzetesi ruhát, az emberek érezték, hogy a gyógyszereken,  a beteggondozáson túl, amit az orvosok elrendeltek, bátorították a betegeket, a haldoklókhoz titokban papot hívtak. Az idős, beteg nővértársakról is sokat gondoskodott Nikoletta nővér Marosvásárhelyen. Mindezeknek azonban ára volt, a főnővéri állásából áttették takarítónőnek, majd 1959 márciusától Konrádilla nővérrel együtt elbocsátották a klinikáról. Jó emberek segítségével 1959 márciusától az ukrán határ melletti Borsán kezdhették újra a betegápolói munkát egy tüdőszanatóriumban. Elmesélte Nikoletta nővér, hogy ahhoz, hogy vasárnap szentmisére tudjanak menni nyolc kilométert kellett gyalogolniuk. Sok áldozatot hoztak a betegekért, ugyanakkor saját lelki életüket sem hanyagolták el. 1965-ben ismét visszakerülhettek a marosvásárhelyi klinikára, az indulatok kissé csillapodtak, és itt dolgozott egészen a nyugdíjba vonulásig, 1975-ig. A nyugdíjas éveiben is nagyon tevékeny volt, gondoskodott a szükséget szenvedő, idős beteg nővértársakról, és sok idős szegény emberről. Látogatta őket, segített nekik, gondozta a betegeket. 

1996-ban került Székelyudvarhelyre a zárdába, ahol ismét megtapasztalhatta a kolostori életet, itt is nagyon tevékeny volt, amíg erővel bírta. Mint fiatalos, lelkes, jókedvű, imádságos lelkületű nővért ismerhettük meg, aki nem riad vissza a munkától.

Nagy öröm volt számára, hogy éppen a születésnapjára esett alapítónk, Nardini atya, boldoggá avatásának az ünnepe 2006-ban, nagy tisztelője volt, sokszor kérte a közbenjárását. 

   Istenünk, te híveid dicsősége és szentjeid örök élete vagy. Szent Fiad megváltó halálának és feltámadásának kegyelméből add meg Nikoletta nővérnek, hogy amint feltámadásunk hitét megvallotta, az örök boldogság örömeibe is eljusson.

M. Nikoletta nővér

A Nardini Napköziotthon 25 éves

2017. november 24-én, pénteken, óvodásainkkal és szüleikkel emlékeztünk egy közös ünnepség keretében az elmúlt 25 év eseményeire, 25-én szombaton hálaadó szentmisén vettünk részt, ahová régi óvodásaink, régi munkatársaink is eljöttek, velünk együtt ünnepeltek. 

Kreatív napok

Kreatív napok

Lelki napok lányoknak

Könyvbemutató - Dávid Erzsébet, M. Ágnes nővér versei

A Magyar Költészet Napja alkalmából meghívtak bennünket Barótra, ahonnan származott Dávid Erzsébet, M. Ágnes nővérünk, hogy a 150 éves Jubileumunk alkalmából kiadott verses kötetet ismertessük. 

      Először a sírjához látogattunk el, és itt emlékeztünk meg Ágnes nővérünkről, aki éppen idén 25 éve hunyt el. Ezután a Múzeumba folytatódott a program. Röviden egy ismertetőt tekinthettek meg a résztvevők a szerzetesi közösségünkről. Majd Ágnes nővér életéből néhány fontosabb eseményt ismertettünk, és a kötetben megjelent versek szellemi, lelki értékeire csodálkozhattunk rá. A baróti emberek szívébe, és emlékébe elevenen él Ágnes nővér. Családias, bensőséges légkörben fogadtak bennünket, sok szép élménnyel gazdagodva tértünk haza. Többen meséltek Ágnes nővérről, olyan eseményekről, amelyeket közösen éltek meg. Istennek legyen hála mindenért!