M. Lúcia nővér

Pályázat 2019

A Nardini Napköziotthon Alapítvány Vezetősége
 hálás köszönetét fejezi ki Székelyudvarhely Önkormányzatának
„A természet és a hagyomány őrzése”  – nyári tábor iskolába készülő gyerekeknek  projekt megvalósítására nyújtott támogatásáért.

Meghívó lányoknak

Lúcia nővér centenáriuma

Lúcia nővérünk április 20-án töltötte be 100. életévét. Húsvéthétfőn vele együtt ünnepeltünk. A születésnapi ünnepségen elhangzott beszéd: 

Nomen est omen! A név maga az ember!

Igen, ez Lúcia nővérről mindenképp elmondható, hiszen nemcsak nevében hordozza a fényt, hanem teljes lényével és örömmel sugározza szét azt környezetében. És tette ezt egy életen át, egy kis homoródmenti faluból indulva a nagyvilágba, két csodás pályát is követve, a gyereknevelést és a beteggondozást, majd szülőfalujában, amikor az eltévelyedett társadalom azt hitte, hogy az isteni szeretet forrása nélkül is lehet jövőt építeni. Ő viszont akkor is, a legnehezebb körülmények között is megtalálta az utat, hogy hiteles jelenlétével és reményt adó szavával embertársai mellett álljon és erősítse őket. Egyszerűségében, krisztusi módon volt gazdag. Mindig volt, amit megosztania a hozzá betérőkkel, kinek-kinek szüksége szerint. Az utazónak, a látogatónak mindig jutott a mindennapi kenyérből, a vigaszra szomjazónak nem kellett csalódottan távoznia. Tette mindezt szerényen, magára csak eszközként tekintve a Teremtő és embertársai szolgálatában.

Az idő az ő igazát bizonyította, hiszen a politikai rendszer, mely megvetette az ő értékrendjét, őt és rendtársait kiközösítette, már rég csak történelem, de Lúcia nővér most is itt van közöttünk, ismét itt lehet a számára oly fontos közösségben, és még mindig töretlen benne a képesség, hogy a hitből fakadó szeretetével nap mint nap megajándékozzon minket nővértársait, és mindazokat, akik keresik társaságát.

Élete és jelenléte egy fajta bölcsesség könyve lehet számunkra, csak bele kell lapoznunk és létünk minden fontos alapkövéhez találunk benne eligazítást, tanítást.

Hálát adunk a Teremtőnek minden vele való találkozásért, bátorító szavaiért, imáiért, mellyel mellettünk áll és azon reményünket helyezzük most az Úr elé, hogy derűs jelenlétének ajándékából még sokáig részesülünk.

Isten éltesse Lúcia nővér!

M. Pongrácia nővér

Pályázat 2018

Ezúttal köszönetet mondunk a Székelyudvarhely Városi Önkormányzat Hivatalának, hogy egy hónapon át anyagi támogatásukkal 50 gyermek étkeztetését biztosították a "Szociális szolgáltatás anyagi gondokkal és nehéz helyzetben levő gyerekeknek és családoknak" című projekt keretében. 

ISTEN FIZESSE TÁMOGATÁSUKAT! 

Ideiglenes fogadalomtétel Székelyudvarhelyen

 2018. október 13-án, Klarissza nővér ünnepélyes szentmise keretében tette le első fogadalmát, amelyet dr. Jakubinyi György a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke mutatott be, Ft. Gottfried Dachauer szuperior úr és több erdélyi  pap koncelebrálásával. A fogadalmat M. Jakobe Schmid általános főnöknő kezébe tette le Klarissza nővér. Két évre elkötelezte magát a Mallersdorfi Nővérek Közösségében, hogy megtartja a szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalmát, és a szeretet cselekedetei által hirdeti az evangéliumot a szegényeknek, és hátrányos helyzetűeknek.

    Az erdélyi nővérközösségünk összegyűlt az ünnepre és együtt örültünk, kérve a jó Isten áldását Klarissza nővér és közösségünk életére.

      Klarissza nővér hivatásáról így nyilatkozik:

„A hivatásom egy folyamatosan érlelődő gyümölcs, amely az Atya napjától és a  szentségek  vizétől , a Lélek leheletétől növekszik. Gyerekkoromtól kezdve fokozatosan készített fel engem az Úr erre az életre. A Szentségek felvétele, a családom nevelése, a hittanórák és a szentmisék által mindig is éreztem egy erős vágyat arra, hogy valami többet, szebbet és maradandóbbat kell alkotnom. Ez vezetett a művészetek fele is. Az álltalános iskola után művészeti liceumban tanultam utána pedig ezt az egyetemen folytattam. Az egyetemi évek alatt született meg bennem a döntés a szerzetesi élet fele és amint végeztem, még azon a nyáron 2015. augusztus 25-én be is léptem a közösségbe. A jelöltség és posztulátus elteltével 2016. október 2-án a beöltözéssel kezdődött el a noviciátusom. 

A szerzetesi hivatás számomra ráhagyatkozást, szegénységet és állandó figyelmet jelent.
Ráhagyatkozom az Úrra és a közösségemre, mert hiszem, hogy a közösség szüksége és az elöljáróim akarata által Isten terve valósul meg az én életemben. A szegénység az életemben az által nyilvánul meg, hogy nem ragaszkodok helyekhez, emberekhez és dolgokhoz, hanem mindig elfogadom azt, amit kapok. Az Istennek szentelt életemben elengedhetetlen, hogy éberen figyeljek az imában, hogy az idők jelei és a bennem feljövő vágyak által észrevehessem, hogy hová küld az Úr, hogy hol van szükség az én jelenlétemre és munkámra.”