Lelkiekben gazdagodva jöttünk haza a Homoródremetén töltött napok után.
Alkalmunk volt a természetben megtapasztalni a jó Isten jelenlétét, Vele elbeszélgetni. Elmélkedtünk a teremtés történetéről, ugyanakkor önmagunkba tekinthettünk, felfedezhettük újból teremtményi mivoltunkat. A lelkinapok mottójának megfelelően, a Naphimnuszról is elmélkedtünk. Feltettük a kérdést önmagunknak: Én kikért, miért vagyok hálás a jó Istennek? Felfedezem-e az Ő ajándékait az életemben?
Második nap a szamariai asszonyhoz hasonlóan az élet vizét kínáló Jézussal találkoztunk lelkünk mélyén, majd mindenki készíthetett egy kis kutat kövekből. Délután a Dániel próféta könyvéből a három ifjú énekével imádkoztunk, majd mindenki megalkotta a saját Istent dicsérő himnuszát, versét, levelét. A zsolozsmát is közösen végeztük és a rózsafüzért is. Pénteken szentmisén is részt vehettünk.
Volt alkalmunk közös játékokra, nevetésre, egymással való ismerkedésre, beszélgetésekre.
Istennek legyen hála mindenért!