2019. október 18., péntek
2019. október 6., vasárnap
M. Lúcia nővér rövid életrajza
M. Lúcia nővér, civil
neve Márton Anna, 1919. április 20-án született Homoródremetén. Ötön voltak
testvérek, édesapja a faluban tanító volt, nagy tiszteletnek örvendett, de
korai halála után az öt gyermek nevelése az édesanyjára nehezedett. A
Mallersdorfi nővérekkel már fiatalon kapcsolatba került, mivel Nagyszebenbe
került kisiskolásként, majd ugyanitt folytatta a tanulmányait, és 1939-ben
elvégezte a tanítóképzőt.
1939. augusztus 2-án
öltötte magára a szerzetesi ruhát, és megkapta Lúcia nevet. 1942. augusztus
25-én tette le az első fogadalmat.
1940 és ’42 között
Hátszegen működött tanítónőként, 1942 és ’46 között a brassói iskolánkban, majd
1946-tól 1949-ig a szerzetesrendek feloszlatásáig Marosvásárhelyen tanított, és
közben elvégezte a betegápolói iskolát is.
1950-től hazakerül a
szülői házba, ahol 25 éven keresztül gondozta idős, beteg édesanyját.
A szülőfalujában a gyerekek számára ő volt a hitoktató, a
falu számára is imaórákat tartott évek hosszú során át, pap hiányában.
Ugyanakkor a faluból az emberek bármilyen betegséggel, betegápolással
kapcsolatos gondjaikkal is hozzá fordultak.
Egyszerűségében, krisztusi módon volt gazdag.
Mindig volt, amit megosztania a hozzá betérőkkel, kinek-kinek szüksége szerint.
Az utazónak, a látogatónak mindig jutott a mindennapi kenyérből, a vigaszra
szomjazónak nem kellett csalódottan távoznia. Tette mindezt szerényen, magára
csak eszközként tekintve a Teremtő és embertársai szolgálatában.
2006-ban költözött be Homoródremetéről a székelyudvarhelyi zárdába, ahol szívesen fogadott látogatókat, mindenkihez volt kedves szava, és sokat imádkozott.
2006-ban költözött be Homoródremetéről a székelyudvarhelyi zárdába, ahol szívesen fogadott látogatókat, mindenkihez volt kedves szava, és sokat imádkozott.
Hálát
adunk a Teremtőnek minden vele való találkozásért, bátorító szavaiért, imáiért,
mellyel mellettünk állt.
Október 6-án hunyt el a szentmise ideje alatt. Temetése
2019. október 8-án, kedden, lesz a
székelyudvarhelyi Szent Miklós templomból.
2019. július 3., szerda
Pályázat 2019
A Nardini Napköziotthon Alapítvány Vezetősége
hálás köszönetét fejezi ki Székelyudvarhely Önkormányzatának
„A természet és a hagyomány őrzése” – nyári tábor iskolába készülő gyerekeknek projekt megvalósítására nyújtott támogatásáért.
hálás köszönetét fejezi ki Székelyudvarhely Önkormányzatának
„A természet és a hagyomány őrzése” – nyári tábor iskolába készülő gyerekeknek projekt megvalósítására nyújtott támogatásáért.
2019. május 7., kedd
2019. április 26., péntek
Lúcia nővér centenáriuma
Lúcia nővérünk április 20-án töltötte be 100. életévét. Húsvéthétfőn vele együtt ünnepeltünk. A születésnapi ünnepségen elhangzott beszéd:
Nomen est omen! A név maga az ember!
Igen,
ez Lúcia nővérről mindenképp elmondható, hiszen nemcsak nevében hordozza a
fényt, hanem teljes lényével és örömmel sugározza szét azt környezetében. És
tette ezt egy életen át, egy kis homoródmenti faluból indulva a nagyvilágba,
két csodás pályát is követve, a gyereknevelést és a beteggondozást, majd
szülőfalujában, amikor az eltévelyedett társadalom azt hitte, hogy az isteni
szeretet forrása nélkül is lehet jövőt építeni. Ő viszont akkor is, a
legnehezebb körülmények között is megtalálta az utat, hogy hiteles jelenlétével
és reményt adó szavával embertársai mellett álljon és erősítse őket.
Egyszerűségében, krisztusi módon volt gazdag. Mindig volt, amit megosztania a
hozzá betérőkkel, kinek-kinek szüksége szerint. Az utazónak, a látogatónak
mindig jutott a mindennapi kenyérből, a vigaszra szomjazónak nem kellett
csalódottan távoznia. Tette mindezt szerényen, magára csak eszközként tekintve
a Teremtő és embertársai szolgálatában.
Az idő az ő igazát bizonyította, hiszen a politikai
rendszer, mely megvetette az ő értékrendjét, őt és rendtársait kiközösítette,
már rég csak történelem, de Lúcia nővér most is itt van közöttünk, ismét itt
lehet a számára oly fontos közösségben, és még mindig töretlen benne a
képesség, hogy a hitből fakadó szeretetével nap mint nap megajándékozzon minket
nővértársait, és mindazokat, akik keresik társaságát.
Élete és jelenléte egy fajta bölcsesség könyve lehet
számunkra, csak bele kell lapoznunk és létünk minden fontos alapkövéhez
találunk benne eligazítást, tanítást.
Hálát adunk a Teremtőnek minden vele való találkozásért,
bátorító szavaiért, imáiért, mellyel mellettünk áll és azon reményünket
helyezzük most az Úr elé, hogy derűs jelenlétének ajándékából még sokáig részesülünk.
Isten
éltesse Lúcia nővér!
2019. február 28., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







